Charlotte Kanadában, Vancouver városában született és a labdarúgással is ott ismerkedett meg elsőként, hiszen a Vancouver Whitecaps akadémiai képzésében vett részt. Az akadémiai képzést követően már két éve belekóstolhatott a felnőtt labdarúgásba a kanadai első ligában szereplő FC London csapata színeiben. A tavalyi évben aztán az európai labdarúgással is megismerkedett és Írországban találta meg számításait, ahol a Wexford FC-t erősítette. A teljesítményével az ír U19-es válogatott meghívóját is kiérdemelte.

Kanadában elég komoly hagyományai vannak a női labdarúgásnak egy erős válogatottal is. Mit tudsz mondani az ottani fociról?

Valóban, igazán erős válogatott van Kanadában. Ez főként abból fakad, hogy a lányok nagy része valamilyen formában és valamilyen szinten megismerkedik a focival. Így azért a merítési lehetőségek is nagyobbak. Amennyit tapasztaltam az ottani képzésből és amit a magyar képzési struktúráról tudok, nem sok különbség van, talán tényleg csak a merítés a nagyobb.

A karriered szempontjából hova sorolod az ETO-hoz szerződésed?

18 éves vagyok, még úgy érzem sokat tudok fejlődni. Igazából ez a harmadik évem a felnőtt labdarúgásban és összességében is a negyedik évem a női futballban. Mindig azt tartottam szem előtt, hogy hol tudom magamat jobbá tenni és fejleszteni. Rövid ideje vagyok itt, de optimális az ETO arra, hogy jobb játékos legyek.

Hol érzed legjobban magad a pályán és miket gondolsz fő erősségeidnek?

A pálya közepén érzem magam otthon, legfőképp a 8-as/ box-to-box pozícióban. Szeretem kiszolgálni a társaimat és talán ezen a területen is vagyok a legerősebb. De azt is tudom, mind passzok tekintetében, mind cselek, labdakezelés tekintetében van még mit tanulnom, ezekben a tulajdonságokban kell a posztomon leginkább megfelelni és „haladni a korral”. A futómennyiséggel párosítva ezeket az attribútumokat kamatoztatva, hasznára szeretnék válni a csapatnak.

Mik az első benyomásaid a klubról és a csapatról?

Nagyon profi körülmények fogadtak. Amennyit az országból és Győr környékből láttam az is nagyon izgalmas, bár a mostani „kanadai” időjárás, ha jól tudom elég szokatlan. A csapatot már most kedvelem, jó a kémia, látszik, hogy egy nagyon összetartó és befogadó közeg, amibe csöppentem. Több nemzetiség is jelen van ugye a csapatban, így a nyelvi nehézségeket is hamar le tudtuk küzdeni. Néha azért még alakulnak ki vicces szituációk.

Ha már nyelv, vannak terveid arra vonatkozóan, hogy elsajátítsd a magyar nyelvet?

A lányok nagy része tud angolul, így azért nem vagyok annyira „rászorulva”. De mindenképpen szeretnék legalább arra a szintre eljutni a magyar nyelvvel, hogy az utasítások, a különböző taktikai dolgok ne okozzanak problémát.

Az egyéni fejlődéssel párhuzamban a csapat céljai is legalább annyira fontosak. Mit tekintesz a csapat fő céljának?

Nagyon szoros a bajnokság, egy-két jól sikerült mérkőzéssel ott lehetünk elől, főleg úgy, hogy az első három helyezett között nincs pontkülönbség. Természetesen címekért és a végső győzelemért akarok küzdeni minden fronton.

Sok sikert zöld-fehér színekben, Charlotte!