Csordás Szabolcs aktív labdarúgóként kezdte karrierjét, de élvonalbeli bemutatkozása, majd másodosztályú bajnoki címe után tudatosan kezdte építeni karrierjét. A szakember külföldi nagycsapatoknál, az UEFA és a Double Passnál szerzett tapasztalatokkal felvértezve most az ETO FC Labdarúgó-szakmai működési és játékosfejlesztési vezetőjeként Sander Van Praet sportigazgató munkáját közvetlenül segíti.

A magyar piacot kapcsolati rendszerén keresztül remekül ismeri, így a hazai labdarúgók fejlesztésében és feltérképezésében lesz markáns szerepe. Emellett feladata, az akadémiai igazgató, vezetőedző, sportigazgató háromszögben egy közvetítői szerep. A kooperációs szerződések és kölcsönszerződések felügyelete szintén Csordás Szabolcs feladatai közé tartoznak. A szakemberrel beszélgettünk:

  • Mi volt az a pillanat, amikor úgy érezted, hogy a labdarúgásban ugyan, de a pályán kívül szeretnél sikereket elérni?

Ez természetesen nem egy pillanat volt. Voltak olyan szakemberek, akiknek a karaktere elindították bennem, hogy a labdarúgói pályafutáson túl is „van élet” a fociban. Ez egy folyamat volt, főleg miután éreztem, hogy nem leszek válogatott játékos egyre inkább elkezdett érdekelni a „sötét oldal”. Összességében ezek a karakterek és a labdarúgó karrieremmel összefüggő nehézségek indítottak el a sportszakemberi úton. A foci az életem gyerekkorom óta, a tanulás is mindig ott volt a fókuszban, így éreztem, hogy tudok lépni annak érdekében, hogy a futball más perspektívából, a menedzsment oldalról közelítve talán még sikeresebb tudjak lenni.

  • Milyen képzésekkel indult a sportszakemberi karriered?

A Testnevelési Egyetemen szereztem diplomát, majd az MLSZ és a Double Pass közösen meghirdetett sportigazgatói képzését is elvégeztem. Ezután scout és edzői képzésekkel is folyamatosan bővítettem a látókörömet és a sportszakmai tudásomat különböző licenszek megszerzésén keresztül. Feltett szándékom volt, hogy edző legyek és úgy gondoltam, hogy a scouting és játékoselemzés egy nagyon jó ugródeszka ahhoz, hogy megismerjem az edzői környezetet is. Az edzői ambícióim aztán később alább hagytak, amikor szembesültem vele, hogy maga a vezetőedzői szakma nem feltétlenül a stratégia alkotás, a rendszer mozgatói és felelősei a klubmenedzsmentben vannak. Jelenleg részt veszek az EFC Youth Working Group nevű projektjében, ahol remek szakemberektől tanulhatok valós helyzeteket elemezve.

  • Sok szemszögből sikerült a foci világát tapasztalnod. Számodra milyen az ideális klubstruktúra?

Az ideális az csak a tankönyvekben létezik. Minden klub más, más lokációval, tervekkel, háttérrel. Számomra a leginspirálóbb környezet, ahol az eredményességen kívül van egy kialakult klubidentitás, erre felépített utánpótlás és a hosszútávú fejlődés és fejlesztés. Azt gondolom, hogy nem az a fontos, hogy egy-egy pozícióban hány ember van, hanem hogy a fenntarthatóság és a klubkultúra hogyan találkozik egymással. Az értékteremtés az egyik legfontosabb és ennek ékes példája az ETO.

  • Mit jelent neked az ETO-kultúra?

Az ETO több annál jelenleg, hogy hozunk játékost, fejlesztjük és mindenfajta értékteremtés nélkül továbbadjuk. Az elmúlt három, szenzációs év megmutatta, hogy ez a klub egy végtelenül összetartó közösség, ami a történetiségből, a hagyományokból és abból fakad, hogy a játékosok, stábtagok, háttéremberek és a szurkolók képesek egyként munkálkodni. Személy szerint azt gondolom, hogy a múlt eredményei, játékosai, szakemberei mind hatással vannak a jelen sikereire és fordítva. Egyik sincs a másik nélkül. Ez teszi az ETO-t a magyar labdarúgás egyik fellegvárává.

  • A jelenlegi munkakörödben Sander Van Praet, sportigazgató mellett fogsz dolgozni közvetlenül. Mit jelent az ő személye számodra?

Sandert akkor ismertem meg, amikor az MLSZ és Double Pass képzése volt Magyarországon. Akkor a hallgatók között figyeltem Sander előadását. Nagyjából egy éve a Double Pass felkért, hogy csatlakozzak az ír labdarúgás feltérképezésének projektjéhez. Ezen közösen vettünk részt Sanderrel, így kettőnk kapcsolata korábbra nyúlik vissza. Nagyon jó véleménnyel vagyok róla, és bízom benne, hogy az ETO-nál létrejött közös munka is egy sikersztori lesz.

  • A magyar piac – amelynek feltérképezésében most kulcsszereped lesz – nagyon speciális közeg. Mennyire speciális ez az ETO-ra nézve?

A magyar piachoz igazodni kell főleg a tavaly már alkalmazott magyar- és fiatalszabály tekintetében. Az ETO ugyanakkor nem azért akar magyar játékosokkal játszani, mert erre szabály van, hanem mert van egy akadémiája, ahonnan nagyon jó játékosok jönnek ki. Ezeknek az akadémistáknak egyrészt biztosítani kell a belépési lehetőséget a felnőtt labdarúgásban, lehetőleg a klub színeiben. Másrészt akár felnőtt szintre, akár az akadémiára érdekes játékosokat szeretnénk monitorozni. A már korábban említett értékteremtés pedig ennek egy fontos aspektusa: olyan játékosokra van szükség, akik hosszútávon határozzák meg az ETO és a magyar labdarúgás piaci megítélését. Az együttműködés az akadémiával ennek okán napi szinten szükséges. Úgy gondolom, hogy a tapasztalatomból és kapcsolatrendszeremből fakadóan a magyar piacot ismerem és igyekszem ezt minél előbb beilleszteni a munka- és átigazolási folyamatokba. Eddig is remek munka folyt ezen a területen, de szükség van a finomhangolásra és azokra az apróságokra, ami lehetővé teszi, hogy a 21-22 éves játékosok minél előbb eljussanak a topligák előszobáiba, vagy stabilan a magyar válogatottba.

  • Hogy látod az ETO felnőtt- és akadémiai keretek merítési lehetőségeit a fentiek szempontjából?

Neveket nem szeretnék most említeni, de azt ki merem jelenteni, hogy a jelenlegi keretben nem csak egy játékos van, aki elérhet a topligákba. Ezt ugyanígy tudom mondani az akadémia egyes korosztályiban is. Minél fiatalabb az adott tehetség annál nagyobb a kettősség is: sok lehetőség van fejlődni, ugyanakkor sok lehetőség van buktatóhoz érni. Napi szinten az a lényeg, hogy mi szakemberek olyan környezetet teremtsünk, ami a buktatók elkerülését és a csúcsteljesítményét előidézi. A szurkolóknak úgy gondolom nagyon fontos, hogy a fiatalok teljesítménye kielégítő legyen és hosszútávra biztosítsa az ETO jó szereplését a hazai és nemzetközi mezőnyben.

  • Mi az a plusz, amit hozol az ETO-ba?

Úgy érzem, hogy miután labdarúgóként, akár az öltözői légkört is tapasztaltam, emellett közel hét éve a sport szakmai oldalát is megismertem és folyamatosan tanulom, így tudok egy jó egyensúlyt kialakítani. Folyamatosan napi szinten képzem magam és ez nem csak a saját fejlődésemet tekintetében fontos, hanem a környezet fejlődésében is. Jó érzékem van abban, hogy felismerjem a potenciált és azt érvényre is juttassam. A fejlődéshez tudom, hogy fontos az érdekérvényesítés és önreflexió is, így nem riadok vissza attól, hogy akár párbeszéden, akár vitákon keresztül megismerjen az objektív tényeket és ezzel folyamatosan fejlődjek. Olyan szakemberekkel tudtam együtt dolgozni, akik a nemzetközi közegben is komoly nevek: Xisco Munoz, Martin Skrtel, Branislav Fodrek. Ezek a tapasztalatok rengeteget adtak és adnak.

Csordás Szabolcs személyében olyan fiatal szakemberrel bővül az ETO FC szakmai stábja, aki lendületével és tudatos vezetésével a jövőt tekintve is meghatározó lesz.

Üdv nálunk! Sok sikert kívánunk, Szabi!