A fenomenális Benficával
Míg a hollandokat az ETO, a Real Madridot a világ egyik legjobb csapata a Benfica búcsúztatta 1965 tavaszán a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a további szerepléstől. A Győri ETO – Benfica labdarúgó BEK-elődöntőn nagy küzdelemben a portugál együttes győzött 1-0-ra. A hatalmas érdeklődés kísérte a magyarországi találkozón, a Népstadionban hetvenezren szurkoltak a győrieknek, akik nagynevű ellenfeleikkel szemben egyenrangú partnerként, jó játékkal rukkoltak ki, csak éppen a gólhelyzeteiket nem sikerült kihasználniuk. A lisszaboni visszavágón egykori csapatunk kereken negyvenöt éve, 1965. május 6-án aztán 4-0-ra kikapott a Benficától és kiesett a BEK-ből. A meccsen pályára lépő zöld-fehérek névsora – Tóth, Kiss, Orbán, Tamás, Palotai, Máté, Keglovich, Szániel, Soproni, Korsós, Povázsai – sajnos ma már nem teljes, egyre kevesebben emlékezhetnek a maihoz hasonló jeles dátumokra…
Itthon és kint is mindenki az ETO tisztes szereplésében reménykedett. Különösebb illúziókat már nem tápláltunk ugyan a döntőbe jutást illetően a fenomenális Benficával szemben, de abban biztosak voltunk, hogy nem adjuk könnyen magunkat. Hidegkuti edző taktikai okokból változtatott az összeállításon, Szániel kapta a tízes mezt, Győrfi pedig kimaradt a csapatból. Az utasításnak megfelelően Máténak Eusebiót, Szánielnek Torrest, Soproninak pedig Colunát kellett őriznie. Már-már úgy tűnt, sikerül megúszni a mindig kritikus első félórát, amikor Eusebio megszerezte a vezetést a portugáloknak. Ezzel mintegy riadót fújt a piros-fehéreknek, akik megállíthatatlanul száguldoztak a pályán. A következő percekben Torres kétszer, Eusebio egyszer talált a kapunkba és az első félidő végére kialakította a végeredményt. emlékezett Palotai Károly, Papp Győző: Az első magyar sztárbíró című könyvében.
A Benfica a sorozat fináléjában aztán 1-0-ra kikapott az olasz FC Internazionalétól.