„Az Újpest elleni nyitányon nem tudtunk élni az adódó lehetőségeinkkel, ennek tudható be a gólnélküli döntetlen, de a mérkőzés összképe alapján a bajnokaspiráns ellen több gólszerzési lehetőségünk is akadt. A kecskeméti találkozón nyolc emberrel is voltak lehetőségeink, de a gólszerzés szempontjából az egy irreális találkozó volt már a 20. perctől.

 

Az „eltávozott” huszonnégy gólt a csapatjátékkal kell majd felépítenünk, helyettesítenünk, de ez csak lépésről, lépésre lehetséges. Ha nemzetközi hasonlattal szeretnék élni, akkor ott van mindjárt a Bayern München, ha két gólszerző játékosuk hiányzik, Podolski és Klose, vagy Ribery és Luca Toni… kilenc pont helyett csak kettőt szereztek! Most a német futball fellegvárában is csapatépítés folyik, az pedig időbe telik, amíg a csapatjáték átveszi a gólszerzés lehetőségét. Így van ez nálunk is, hiszen Aleksidze, aki a gólok felelőse lenne, sajnos sérült. Ennek ellenére a csapat lehetőségei megvoltak, az első öt fordulóban is. A játékot minden mérkőzésen mi irányítottuk, bár a támadó játékunk néha akadozott, mint például legutóbb, a Pápa ellen is.

 

Egy sajnálatos baleset következtében adódott lehetőségünk szombaton este, így rövid beszélgetés alakult ki a szurkolók és köztem, amit aztán a stadionban folytattunk. Ebből azt a számomra teljesen érthető következtetést vontam le, hogy szurkolóink elkeseredésének, türelmetlenségének alapja, hogy évek óta csak bíznak, és várják az eredményeket, mindhiába. A fő oka ennek az lehet, hogy az elmúlt nyolc év alatt nem volt állandóság; az edzők jöttek, mentek, és közel háromszáz játékos fordult meg a győri öltözőkben.

Az elnök úr támogatásával nyílt most a lehetőség, arra hogy csapatot építsünk, erről Tarsoly Csaba biztosított engem.

Az előrelépés első jele, hogy a zöld-fehér utánpótlás olyan szintre került, hogy az ETO történetében először 15 játékost is meghívtak a válogatottak különböző korosztályaiba. Ezek az alapok, a csoda egy kicsit odébb van! Ezzel semmit sem feladva, a szurkolóknak azt kell érezniük, hogy a csapatuk a győzelemre játszott és mindent megtett a sikerért.

Én mindig a munkába hittem és hiszek ezután is, de csak az éles mérkőzéseken derül fény arra, hogy ki alkalmas céljaink elérésére. Lelkiismeret furdalásunk is csak azért lehet, hogy a minket Pápára elkísérő 1200 szurkolónak nem tudtunk örömet szerezni. Az igazi profi klub ott kezdődik, hogy mindenki végzi a saját feladatát, és a szurkolók 12. játékosként a csapat mellé állnak, mindig és mindenhol, győzelemnél és főleg vereségnél kitartanak szeretett klubjuk mellett.„ – nyilatkozta Pintér Attila.