− Nyugodtan állíthatjuk, hogy nagyszerűen kezdtük a tavaszi idényt, a legutóbbi három meccsünket kapott gól nélkül nyertük meg. A vezetőedző szemével melyek voltak azok a tényezők, amelyek leginkább hozzájárultak az eddigi sikerekhez?

− Több pozícióban is stabilizálódott a csapat, a négy mérkőzésen kapott egy gól is bizonyítja, hogy a védekezésünk összeállt, és megtaláltuk az első számú kapusunkat is. Persze a védekezés nem csak a kapusról, illetve a hátvédekről szól, hanem az egész csapat összehangolt munkájáról − bízom benne, hogy a folytatásban is ilyen szilárdak leszünk.

− A mérkőzéseinket nézve az is látható, hogy jól működik a letámadásunk, illetve a gyorsak és hatékonyak a labdaszerzés utáni átmenetek is.

− Mindkét említett dolgot sokat gyakoroltuk a felkészülés alatt, a háromvédős rendszerről négyvédősre váltottunk, ami azt jelenti, hogy eggyel több játékosunk van elöl, így hatékonyabb lehet a magas letámadásunk is. Gyors védőink vannak, ami szintén segít abban, hogy feljebb tudjunk nyomást gyakorolni az ellenfélre. Az átmenetek pedig a mai futballban kulcsfontosságúak, akár védekezésből támadásba váltunk át, akár fordítva, úgyhogy nagy hangsúlyt fektettünk ezekre a fázisokra is.

− Mekkora önbizalmat adhat a jó szereplés a fiúknak a Fradi elleni kupameccs előtt?

− Az őszi és a tavaszi szezonkezdetünk összehasonlíthatatlan a csapaton belüli hangulat szempontjából is. A jó játék által alátámasztott eredmények nyilván önbizalmat adhatnak a gárdának, de ezt tudni kell kezelni; mindig azt hangsúlyozom, hogy alázat nélkül nincsenek eredmények. Azt igyekszem tudatosítani a játékosokban egy-egy sikeres meccs után, hogy ezt a munkát jól megcsináltuk, de ugyanolyan szerényen kell tovább dolgoznunk.

− Az ősszel már Puskás Akadémia ellen is előfordult, hogy négy napon belül játszottunk két meccset most ugyanez a helyzet a Ferencváros ellen is. Mi ebben a legnagyobb kihívás egy edző számára?

− Különleges helyzet, mert igazából nem nagyon tudod meglepni az ellenfeledet. Az első mérkőzésen ez még úgy-ahogy sikerülhet, hiszen utoljára két-három hónappal ezelőtt találkoztunk a Ferencvárossal, közben változtak a nevek és változtak a felállások. Három nappal később viszont már nagyon nehéz lesz meglepetést szerezni a másiknak, hiszen akkor legfeljebb az első mérkőzés eredményének függvényében nyúlok bele akár én, akár az ellenfél edzője a csapatba.

− A Puskást azért sikerült meglepni a decemberi második találkozón a Pancho Arénában…

− Igen, de akkor adta magát a szituáció, mert az ellenük vívott hazai meccsünk talán a legrosszabb volt, amióta itt vagyok. Akkor bele kellett nyúlni a csapatba, és úgy alakult, hogy szerencsés kézzel nyúltam bele, a változtatások jó teljesítményt és jó eredményt hoztak.

− A Fradi nem kezdte túl acélosan a tavaszt, a második helyen áll a bajnokságban, öt pont hátránya van a PAFC mögött, egy szó, mint száz, nagyon kellenek nekik pontok és a sikerélmény. Ebből kiindulva várhatóan támadólag fognak fellépni mind a két összecsapáson − kedvezhet-e ez nekünk?

− Akárhogy is áll a bajnokságban a Ferencváros, véleményem szerint akkor is a mezőny legjobb, legerősebb kerettel rendelkező csapata. Azt is látni kell, hogy jelenleg tíz-tizenkettővel több lejátszott mérkőzés van a lábaikban, mint bármely más együttesnek. Tavasszal például nekünk a kupameccs lesz az ötödik tétmeccsünk, nekik, ha jól számolok, a kilencedik… Ebből a szempontból nincsenek könnyű helyzetben, de ők a legnagyobb favoritok, ezért úgy dukál, hogy támadó szellemű focit produkáljanak. Hogy ez nekünk előny-e vagy hátrány, azt majd a két meccs megmutatja. Az offenzív futballt játszó csapatok ellen, ha nálad van a labda, akkor valóban nagyobb területek nyílnak előtted, ha viszont náluk van, akkor rengeteget kell futnod, és hihetetlenül koncentráltnak kell lenned, mert az olyan kaliberű játékosok, amilyenek a Fradiban vannak, minden megingást kíméletlenül kihasználnak.