− Tizenháromból tizenhárom veretlen mérkőzés tavasszal – hogyan élitek meg ezt az elképesztő sorozatot ti, játékosok?

− Hála Istennek, tényleg nagyszerű tavaszt produkálunk, mindenki örül neki, hogy ilyen jól megy a szekér, de nagyon sokat teszünk is érte. Maximalista csapat vagyunk, úgyhogy ahogy megéreztük a „vérszagot”, azaz, hogy minden hétvégén esélyünk van a győzelemre, ezt ki is használtuk, és ki is szeretnénk használni. S már csak azért is meg akarunk nyerni minden meccset, mert a győztes mérkőzések utáni ünneplés a legnagyobb élmény.

− Gondoltad volna-e ezt az első négy forduló után?

− Őszinte leszek: nem feltétlenül. Ugyanakkor ahogy egyre jobban kezdtünk belejönni, már érezni lehetett, hogy valami készül…

− Már csak három meccs van hátra a bajnokságból, s ha a hátralévő találkozókon sem kaptok ki, meglehet a veretlen tavasz. Nem nyomaszt ez benneteket?

− Nem érzem, hogy görcsösek lennénk emiatt. Inkább arra figyelünk, hogy a bajnokság végén is ott maradjunk, ahogy jelenleg vagyunk. Figyeljük azért a tabellát, nézzük a lehetőségeket, de nem ezen van a hangsúly.

− A Vidi elleni meccsünk három szempontból is fontos lesz: egyrészt, ha győzünk, megvan a negyedik hely és vele a Konferencialiga-indulás, másrészt tovább tart a veretlenségi szériánk, harmadrészt pedig az ősi riválissal játszunk. Mindezeket figyelembe véve milyen összecsapásra számítasz?

− Talán a tavaszi szezon legfontosabb mérkőzése lesz a Fehérvár elleni, hiszen nagyon sok minden múlik azon, milyen eredményt érünk el. Biztosan remek lesz a hangulat, sajnálom, hogy a sérülésem miatt nem lehetek ott a pályán, de minden erőmmel szurkolni fogok a többieknek. Ami az ellenfelet illeti, biztos vagyok benne, hogy úgy hajtanak majd, mintha az életük lenne a tét, de ezt már megszokhattuk, hiszen sok ilyen csapattal játszottunk mostanában. Ezen kívül nyilván az új edző, Tímár Krisztián is inspirálja őket, úgyhogy hatalmas csatát láthat majd a közönség.

− Hat pont a hátrányunk a harmadik helyezett Paks mögött, akik a listavezető Ferencvárost fogadják a hétvégén. Látsz-e arra esély, hogy esteleg a dobogós helyezést is elcsípjük?

− Talán ez is ott van a fejünkben egy kicsit, de miért ne álmodhatnánk nagyot? A mostani pozíciónk is Konferencialiga-indulást ér, de ha érmet is akasztanának a nyakunkba, akkor nyilván még több ok lenne az ünneplésre. Persze előbb legyen csak biztos az a negyedik hely…

− Neked személy szerint mit jelentene, ha tényleg felléphetnénk a nemzetközi porondra?

− Hatalmas dolog lenne. Az NB I-be jutással már tavaly is nagyon szép eredményt értünk el. az, ha az első élvonalbeli szezonunkban ki tudnánk jutni Európába, az csodálatos lenne. Ez mindannyiunk karrierjében hatalmas lépés lehet, nekem pedig saját nevelésű játékosként külön óriási élmény lenne ETO-mezben nemzetközi kupameccseken pályára lépni.

− Ha már szó esett a sérülésedről: láthatunk még a pályán az idényben?

− Egyelőre sem igent, sem nemet nem tudok mondani, nagyon képlékeny minden, de remélem, az utolsó, Ferencváros elleni mérkőzésen már tud velem is számolni a mester.