− A Ferencvárostól érkeztél hozzánk tavaly nyáron – milyen érzésekkel várod az egykori csapatod elleni találkozót?

− A Fradiban eltöltött két év nagy élmény volt, hiszen két idény alatt két bajnoki címet szereztem velük, bár a második szezonomban végig sérült voltam. Egy ETO−FTC vagy egy FTC−ETO meccs mindig rangadónak számít, ez most sem lesz másképp. Bár a volt csapatom ellen játszunk, igyekszem nem foglalkozni ezzel, hiszen már az ETO sikereiért küzdök, s a szombati meccsen nem lehet más célunk, mint legyőzni a Ferencvárost. A Magyar Kupa elődöntőjében játszottam először ellenük: az ilyesmi egy játékos életében sem könnyű, de ki tudtam zárni az érzelmeimet, amiben a jelenlegi csapattársaim is rengeteget segítettek.

− Az előző fordulóban az FTC kikapott a Puskás Akadémiától. Tekintve, hogy jelenleg hét, illetve hat pont a hátrányuk az első két helyezettel szemben, jelentősen csökkentek az esélyeik a címvédésre. Kiszálltak az aranyversenyből?

− Meglátjuk, könnyen lehet, hogy a szombati, egymás elleni mérkőzésünk erre a kérdésre is megadja a választ. Tudjuk, hogy számukra nagyon fontos lenne egy jó eredmény, de nekünk a saját céljainkkal kell foglalkoznunk, az a lényeg, hogy megnyerjük az összes hátralévő mérkőzésünket, így a Fradi ellenit is.

− A Ferencvárost ebben az idényben már kétszer legyőztük, egyszer idegenben nyertünk 3−0-ra a bajnokságban, majd a Magyar Kupában vertük őket 4−0-ra Győrött. Ezek alapján egyértelműek az esélyek?

− Úgy vélem, jelenleg a mi csapatunk sokkal jobb, de az említett mérkőzésekből, illetve eredményekből nem lehet egyértelműen kiindulni. Minden meccs más, főleg úgy, hogy nekik most kötelező lenne a győzelem. Nagyobb a teher rajtuk, mint rajtunk, s ha ezen a találkozón is magabiztosan tudnunk pályára lépni, akkor nem hiszem, hogy nagy baj érhet minket.

− Márpedig önbizalomban nem lehet hiány nálatok, hiszen az első tavaszi fordulóban a Diósgyőr ellen szerencsétlen körülmények közt elhullajtott két pontot leszámítva imponáló magabiztossággal oldottátok meg az eddigi feladatokat. Mitől ennyire jó ez a csapat?

− Szerintem attól, hogy a csapategységünk nagyon rendben van, mindenki csak a rábízott feladattal foglalkozik, és mindig csak a következő cél lebeg előttünk. Lépésről lépésre haladunk, most például még a kupadöntőre sem gondolunk, most csak a Ferencváros van a célkeresztben. Támogatjuk egymást a pályán és azon kívül is, és persze a jó eredmények is hozzák a jó hangulatot, s ha esetleg bármilyen probléma lenne, együtt azt is meg tudnánk oldani. Mindenki egy irányba húz, és csak arra figyelünk, hogy a soron következő mérkőzésen mindannyian olyan mentális és fizikai állapotban menjen fel a pályára, amilyenben kell.

− Említetted, hogy minden meccset meg akarunk nyerni – ez így is lesz?

− Hiszek benne, hogy igen, az öltözőben és az edzéseken is azt látom, hogy mindenki koncentrált és magabiztos. Persze győzni másképpen nem is lehet.