− Ezerkilencszáznyolcvanegy szeptemberében, a Verebes-csapat első „aranyszezonjában” az ön góljával biztosítottuk be a 3−1-es hazai sikert ZTE ellen. Hogyan emlékszik vissza az akkori találkozóra?

− A Zalaegerszeg nagyon jó, markáns csapat volt akkoriban is, a hagyományos vidéki bázisok egyike, nem volt egyszerű ellenük játszani. Kiváló futballisták alkották az együttest, és főleg otthon voltak veszélyesek, általában nyolc-tízezer néző biztatta őket, Egerszegen senkinek sem volt könnyű dolga. Persze vendégként is volt tartásuk − az említett meccsen végül magabiztos győzelmet arattunk, de meg kellett érte szenvednünk.

− Milyennek látja a jelenlegi ZTE-t?

− Figyelem az NB I-et, majdnem minden meccset megnézek, és látom, hogy jó passzban vannak. Ám amikor nem futott nekik annyira a szekér, akkor is úgy gondoltam, hogy benn fognak maradni az első osztályban, mert kifejezetten jó, stílusos futballt játszanak. Most megfordult a szerencséjük, hiszen az ősszel jópárszor a vége felé bukták el a mérkőzéseiket, most viszont egymás után kétszer is a hosszabbításban nyertek. Nem lesz könnyű dolgunk ellenük, abban biztos vagyok, de ahhoz, hogy egy kicsit nyugodtabban várjuk a hátralévő fordulókat, mindenképpen győznünk kell.

− Csapatunk remekül kezdte a tavaszi szezont – bízik a hasonló folytatásban?

− Nagyszerű szériában vagyunk, és ha a ZTE képezte akadályt sikerrel vesszük, eltávolodunk valamelyest az utolsó három-négy helyezettől, és egy kicsit fellélegezhetünk. Az ősz hullámzó volt, nem indult jól a bajnokság számunkra, aztán jött egy hosszú veretlenségi sorozat, amellyel csak egy baj volt: sok volt a döntetlen. Ha azokból kettőt-hármat meg tudtunk volna nyerni, most már inkább felfelé tekintgethetnénk a tabellán. Ugyanakkor egy kilencmeccses veretlenség mindenkinek a dicséretére válik, mint ahogy a három tavaszi meccsen szerzett hét pont is megsüvegelendő. Mind a Paks elleni döntetlen, mind az Újpest felett aratott hazai győzelem rendkívül értékes, nem is beszélve a Fehérvár elleni presztízsmeccs megnyeréséről. Úgy vélem, addig kell ütnünk a vasat, amíg meleg, olyan ütemben kell gyűjtögetnünk a pontokat, hogy a vége izgalommentes legyen.

− A Verebes-féle aranycsapat oszlopos tagjaként nyilván a játék minőségére is nagyon odafigyel. Ilyen szempontól mi mondható el a mai ETO-ról?

− A játék minősége és az eredményesség azért általában összefügg egymással. Nyertek már csapatok mérkőzéseket rossz játékkal is, de azért a nagy számok törvénye alapján ahhoz, hogy egy adott mérkőzésből győztesen kerülj ki, általában jó teljesítményt kell nyújtanod, mi pedig mostanában nyerünk.