
A végén mellénk állt a szerencse
A történtek fényében tudja értékelni a Kecskemét elleni döntetlent kapusunk, Samuel Petrás, aki a Széktói Stadionban rengeteget tett azért, hogy együttesünk megőrizze tavaszi veretlenségét.
− Csaknem tökéletes meccset játszottál a Kecskeméten, még tizenegyest is védtél. Te magad hogyan értékeled a teljesítményedet?
− Elégedett voltam vele, örülök, hogy jól ment a védés, ugyanakkor hiába ütöttem ki a büntetőt, nem volt szerencsém, hiszen a csatár elé pattant a labda, aki másodjára sajnos már nem hibázott. A végén aztán valamit visszakaptunk Fortunától, hiszen az utolsó pillanatban sikerült egyenlítenünk.
− Azért a tizenegyes előtt is voltak nagy bravúrjaid…
− Valóban voltak hárításaim, kisebbek és nagyobbak is, de ez természetes, hiszen kapusként az a dolgom, hogy megakadályozzam az ellenfelet a góllövésben akkor is, ha a csapatnak nem megy annyira játék. Örülök, hogy mostanában jól megy a védés, különösen azért, mert az előző félévben voltak szerencsétlen meccseim. A téli felkészülés alatt a kapusedzőnkön kívül az erőnléti edzőnkkel is nagyon sokat gyakoroltunk, és úgy tűnik, kifizetődik a befektetett munka.
− Kecskeméten egészen az utolsó pillanatig úgy tűnt, tavasszal először vesztesen hagyjuk le a pályát. Mi volt a reakciód, amikor Eneo Bitri fejese utat talált a hazaiak kapujába?
− Majd’ kiugrottam a bőrömből, már csak azért is, mert több csapattársammal együtt úgy éreztem, a büntető túl szigorú volt. Hála Istennek, sikerült az emiatt érzett frusztrációnkat megfelelően sikerült „becsatornázni”, nagy nyomást gyakoroltunk az ellenfélre, és végül betaláltunk.
− Eneo Bitrit pár perccel azelőtt küldte pályára Borbély Balázs, szóval a szerencsénél talán több is volt abban a gólban…
− Eneo már az ősszel is szerzett fontos találatokat, és hajrában szükségünk volt egy magas, jól fejelő második csatárra a rögzített helyzeteknél. A pályára küldése ismét telitalálat volt, hiszen gyönyörű és rendkívül értékes gólt szerzett.
− A csapat továbbra is veretlen tavasszal – meddig tarthat még ez a remek széria?
− Ravasz kérdés… Nos, ami engem illet, azt szeretném, ha a szezon végéig tartana, ugyanakkor nem szeretnék ennyire előre szaladni. Meccsről meccsre, hétről hétre kell haladnunk, minden ellenfélből tökéletesen fel kell készülnünk, ha pályán pedig egymásért kell küzdenünk. A Debrecen és a Kecskemét ellen is láthattuk, hogy a tabella alján található csapatok is kegyetlenül meg tudják nehezíteni a dolgunkat. Az NB I-ben szinte minden csapat küzd még valamilyen célért, így minden mérkőzés gyakorlatilag egy-egy kis döntővel ér fel.
− Nos, a következő ellenfelünk, a Puskás Akadémia éppenséggel a bajnoki címért küzd… Hogyan látod az esélyeinket a listavezető ellen?
− A tévében láttam az MTK elleni meccsüket a hétvégén. Hozzánk hasonlóan ők is döntetlent játszottak, a Ferencváros pedig nyert, úgyhogy minden bizonnyal most egy kicsit nagyobb a nyomás a felcsútiakon, ami nekünk akár előnyünkre is válhat. Mi ismét örömet szeretnénk szerezni a szurkolóinknak, és jó teljesítménnyel akarjuk meghálálni fantasztikus biztatásukat, legyen szó akár a hazai, akár az idegenbeli meccsekről. Decemberben itthon kikaptunk a Puskástól, idegenben legyőztük őket, most végre a saját közönségünk előtt is szeretnénk nyerni ellenük.