A múlt század elején, 1904 egyik tavaszi délutánján a Magyar Vagon- és Gépgyár Egyetértés Dal és Társas Körének dalpróbáján beállított legnépszerűbb mókamesterük, Bischoff Ferenc - barátjával Szabó Dömével - kezében egy "rúgólabdával", és felkiáltott: "Gyerekek, most már mi is elkezdhetjük!" 
Ezen a délutánon sokat bosszankodott a karmester, - nem ment az ének. Mindenki a padlón nyugvó "bűvös tárgyat" figyelte, mely ezekben az években hódított szerte a világon. Később a vagongyári dalosok rendszeresen rugdosták a labdát a Kórház-réten, míg az egyik nyár eleji estén Breuer Sándor - az Újpestről Győrbe költözött vagongyári művezető - előállt javaslatával: "Gyerekek, alakítsunk mi is egy csapatot!" 
A Homokgödör-szeri vendéglőben nagy lelkesedéssel fogadták a bejelentést. A pontos dátum nem ismert. egyes visszaemlékezés augusztusra tette a klub megalapítását. Győrött már előbb rákapott az ifjúság erre a játékra. A győri középiskolások , a Tanítóképző, Főreál iskola és Felsőkereskedelmi csapatai gyakran mérték össze erejüket, sőt, egy évvel korábban a Győri Torna Egyesület csapatot szervezett. Az események ettől kezdődően rohamléptekben követték egymást. Az első mérkőzést a jóval gyakorlottabb "tanítóképzős" fiatalok ellen játszották a fiatalok, amelyen 2:2-es eredmény született. 
Az Egyetértés labdarúgói rövidesen lerövidítették nevüket ETO-ra (Egyetértés Torna Osztály). A Kórház-réti pálya szűknek bizonyult, végül a vállalat vezetése a nagy buzgalom láttán a szeszgyár mögött adott területet: ott épüljön fölt az ETO pálya. 
A győri újság 1906. június 6-án adta hírül az, hogy a "Vagongyári Egyetértés" újjáépítette versenypályáját és 10-én, vasárnap az "Újpesti Törekvés Sportklub" csapatával "rúgólabda" mérkőzés lesz. A mérkőzés a győriek számára igen hízelgő 1:1 arányú döntetlent hozott. Erre jobban belelendültek a vagongyári labdarúgók, sorra játszották a mérkőzéseket vidéki és fővárosi csapatokkal szemben. Ezzel párhuzamosan a "rúgólabda" játék iránti érdeklődés városszerte évről - évre nőtt. Az ETO 1908-ban megnyerte a nyugati kerület bajnokságát. A kerületi bajnokok sem egymással, sem a fővárosi bajnokkal nem mérkőztek meg az országos bajnoki címért. Másodízben 1913-ban Budapesten a kassaiak elleni 2:1-es győzelemmel örvendeztette meg elsőséggel a szurkolókat. A pesti lapok egyöntetűen dicsérték a győriek játékát, Győrött megállt a forgalom, mert hatalmas tömeg várta a csapat eredményét és érkezését. A múlt század húszas éveiig az ETO összesen nyolcszor nyerte el a nyugati kerület bajnoka címet, közben kétszer a legjobb vidéki csapat címet is.

Forrás: Papp Győző