Kezdjük az NB I előszobájával, az NB III-as csapattal – hogyan értékeled az őszt, és mire számíthatunk tavasszal?

 − A csapat ötödik helye kifejezetten jó eredménynek mondható, az őszi keretből pár játékos kölcsönben az NB II-ben szerepel majd, és olyanok is vannak, akik fixen felkerültek az NB I-es csapathoz. Kulcsár Martin és Lawrenzo Mascoe Tatabányán, a másodosztályban játszik tavasszal, Bíró Barnabás és Décsy Ádám immár az ETO élvonalbeli keretéhez tartozik. Olyanok is voltak, akik kevesebb lehetőséget kaptak, s ezért eligazoltak. A távozók döntő része a 2005-ös és a 2006-os korosztályba tartozik, a helyükön tavasszal ki tudunk próbálni néhány labdarúgót az U19-es csapatból, de lesznek olyan U17-esek is, akiket mély vízbe dobunk a harmadosztályú felnőtt bajnokságban. Bár nagyszerűen szerepeltünk az ősszel, és jó volna megtartani az ötödik pozíciót vagy akár feljebb lépni, de ez nem feltétlenül elvárás, sokkal inkább az, hogy kiderüljön, kiben van meg a potenciál ahhoz, hogy esetleg még feljebb lépjen. Két nevet még kiemelnék, mégpedig Koncz Dávidét és Csorba Noelét, akik a szlovák másodosztályú Somorjához kerültek kölcsönbe, ez, úgy vélem, szintén pozitív fejlemény a karrierjük szempontjából.

 − Lássuk most az akadémiai korosztályokat, velük kapcsolatban milyen elvárásokat, célokat fogalmaztatok meg?

 − Az U19-esekkel szemben a helyezés szempontjából a bajnokságban nincs elvárás, de az utánpótlás Magyar Kupában igyekszünk minél messzebb jutni. Itt is szeretnénk fiatalabb, döntően U17-es játékosokat kipróbálni, mert az arra alkalmas fiatalok megérdemlik azt, hogy magasabb korosztályban versenyeztessük őket. U17-eseinknek az ősszel voltak jobb és kevésbé jó meccseik is, de azt elmondhatom, hogy stabil csapattá váltak, és a mérkőzések elemzéséből is látható, hogy megvannak a csapatszinten szükséges pozitív jegyek. Mint már említettem, vannak játékosok, akiket az idősebbek közt is ki szeretnénk próbálni, ez lehet, hogy az eredményesség rovására megy, de az is lehet, hogy még jobb teljesítményre sarkallja azokat a játékosokat, akik lehetőséghez jutnak. Az U16-osoknál, az U15-ösöknél és az U14-eseknél is lesznek olyanok, akik feljebb játszanak majd, de nem vetjük el annak a lehetőségét egyik korosztálynál sem, hogy ha dobogóesélyes a csapat, akkor a bajnokság vége felé megteremtjük annak a lehetőségét, hogy érmet akasszanak a fiúk nyakába. Ám szeretném hangsúlyozni: minden esetben inkább a felfelé játszatást preferáljuk azoknál, akiknél ez szóba jöhet, nem pedig a konkrét helyezéseket, mert a nagy egészet nézzük, az a szint lebeg a szemünk előtt, ahová el akarjuk juttatni a srácokat. Az utánpótlásban egy eredményességi mutató létezik: az, hogy hány játékosunk tud feljutni a felnőttfutballba és hányan tudnak ott egzisztenciát teremteni. Egyetlen játékost sem fogunk megállítani a fejlődésében azért, hogy az adott korosztály eredményesebb legyen a bajnokságban. Továbbra is e filozófia mentén fogunk dolgozni, ugyanakkor a nemzetközi mérkőzésekre legerősebb keretekkel igyekszünk elmenni, hogy lemérjük, hol tartunk a külföldi együttesekhez képest.

 − Aki figyelte az ETO nagycsapatának meccseit, az láthatja, hogy egyes találkozókon akár öt saját nevelésű játékost is be tudott vetni Borbély Balázs…

 − Valóban, és mi szeretnénk ezt a folyamatot továbbvinni. A 2004-esek közül Tóth Rajmi stabil csapattag, akárcsak Tuboly Máté Dunaszedahelyen, Lacza Alex Kozármislenyben van kölcsönben, a 2005-ösök közül Huszár Marci Diósgyőrben szintén lehetőséget kap az NB I-ben, Vingler Laci nálunk van, de kooperációban Szentlőrincen szerepel, Bíró Barni és Bánáti Kevin lehetőséghez jut az első csapatunknál, a 2006-osok közül Herczeg Marci rendszeresen edz a nagyokkal, akárcsak a kapus Brecska Dani, és vannak még olyan fiúk, akiket a következő félévben szintén meg fog nézni a felnőtt gárda. A 2007-esek közül Koncz Dávidot, Csorba Noelt és Décsy Ádámot már említettem − ha ezeket a számokat a továbbiakban is tudjuk produkálni minden korosztályban, akkor elégedettek lehetünk, mert ez sokkal többet számít, mint a helyezés az utánpótlás-bajnokságban.

 − Az NB I-ben jelenleg is szerepelnek olyanok, akik ugyan akadémista éveiket már máshol töltötték, de szintén Győrből indultak, gondolok itt Pécsi Árminra vagy Gruber Zsomborra, de akár magasabbra is tekinthetünk, hiszen nem is olyan régen Kerkez Milos is itt pallérozódott. Mindezt figyelembe véve, hová pozícionálnád magunkat a magyarországi elitakadémiák között?

 − Nyilván elfogult vagyok, úgyhogy minél magasabbra… (Nevet.) Büszke vagyok a preakadémiai képzésünkre, hiszen az, hogy a többi akadémia is előszeretettel próbál tőlünk igazolni játékosokat, tényleg hízelgő, de azért szeretnénk a fiainkat megtartani − az utóbbi két-három évben ebben a tekintetben is volt előrelépés. A preakadémiai korosztályokbeli nemzetközi versenyeztetés, vagy például a közös mérkőzések, közös edzések a DAC-cal mind-mind ezt a célt szolgálják. Ami a számokat illeti, MLSZ produktivitási táblázatán a 2023/24-es idényben mi végeztünk az élen, és jelenleg is vezetünk. Nem lesz egyszerű megtartani ezt a helyet, előrelépésre mindig van lehetőség, és kell is előrelépnünk, de a tendencia jó – minden jel arra utal, hogy nem végezzük rosszul a munkánkat, sőt, valamit kifejezetten jól csinálunk.